Ebben a bejegyzésben azt a 15 állócsillagot tekintjük át kivonatosan, amelyek a középkori Európában és az arab világban a legfontosabbnak számítottak. Forrásunk Agrippa, a híres középkori asztrológus, alkimista, orvos és okkultista műve, a De Occulta Philosophia.
Heinrich Cornelius Agrippa von Nettesheim
Agrippa (1486–1535) egy kölni nemesi család sarja volt.Járt a párizsi egyetemre is. 1512-ben már Burgundiában, a Dole-i Egyetemen tartott előadást. Kalandos élete során német, frank és talján földön is megfordult, gyógyított, tanított, katonáskodott, teológusként és asztrológusként is dolgozott – miközben az egyház zaklatta –, …és természetesenfolyamatosan kutatta a természeti törvényeket, a misztikus erőket, hogy bepillantást nyerjen Isten vegykonyhájába.
Leghíresebb műve, a De Occulta Philosophia (Az okkult filozófiáról) 1531-ben Párizsban jelent meg először (az 1. könyv), majd a teljes 3 kötet 1533-ban, Kölnben. Ebben a kabbalista és természeti mágiát ötvözi a neoplatonikus tanokkal, és az egész mágiát egyfajta gyakorlatias eszköznek tekinti, amellyel a nemlátható, sokszor démonikus erőket irányítani lehet. Műve nagy hatást gyakorolt többek között olyan jelentős gondolkodókra, mint Giordano Bruno vagy John Dee (I. Erzsébet királyi asztrológusa).
Könyvében Hermész Triszmegisztosztól eredezteti és közzéteszi kabbalisztikus szimbólumaikkal együtt a “Behenius csillagokat” (a szó az arab “bahman” = “gyökér” szóból ered, annak latinosított átirata), és ezeket a 15 legfontosabb, legnagyobb hatású csillagnak tartja, melyeket jól lehet használni mind a gyógyításban, mind a ceremoniális mágiában.
A Behenius csillagok