MENÜ

Sziderikus asztrológia
A fényszögek témája a másik oldalamon található: http://fenyszogek.freewb.hu/

A két weboldalamra több menüpontban feltöltött fotókat már nem lehet olvasható nagyságúra nagyítani egy kattintással, ezért ha érdekel, úgy tudod elolvasni őket, hogy lemented őket, és kinagyítod a saját gépeden.

A Corona Borealis csillagai

Alphecca, Nusakan

 

AlpheccaAlfa (α) Corona Borealis , Alphecca , egy ragyogó fehér csillag az Északi Korona.

 

Alphecca

Alfa Corona Borealis, azaz az Alphecca egy ragyogó fehér színű csillag, mely az Északi Korona Csillagképben található.

Az Alphecca azt a csomót jelképezi, mely a korona abroncsán található virágokkal és levelekkel díszített szalagot, amit korai rajzokon két kinyúló koszorúvéggel ábrázoltak, köti össze.

Az Alphecca elnevezés, melyet Burritt 1835-ös Atlasza Alphaca néven közöl, megegyezik a 15. századi tatár asztronómus Ulug Bég Al Na’ir al Fakkah (a Tál Ragyogó Csillaga) elnevezésével. Ahol a Na’ir a latin lucida (a Csillagkép Legfényesebb Csillaga) szó megfelelője.

A 17. századi német asztronómus, Bayer, kijelentése szerint az arabok ezt a csillagot Pupilla néven ismerték, mely szintén megjelenik a Corona Borealis Csillagkép szakkifejezéseiben, mint eredetére utaló nyom, de mivel ez az elnevezés a Lyra Csillagképhez tartozik, és bizonyosan nem arab szó, vissza kell térnünk a Papilla szóhoz, mint eredetének klasszikus alapértelmezéséhez.

Bayer Munir néven is említi munkáiban, melyet a Babilóniaiaktól származtat (akiktől valószínűleg ő az igazi asztrológiai tudást eredezteti), de valójában arab szó, és a Na’ir (a Csillagkép Legfényesebb Csillaga) szinonimája. John Chilmead (kb. 1639) Munic – ként ír róla.

Vergiliusz (Kr.e. 70-19.) Georgikonjában Gnosia Stella Coronae (a Knossosi Korona Csillaga) néven ír róla.

A Gemma és a Gemma Coronae elnevezések nem szerepeltek a klasszikus irodalomban, valószínűleg későbbi, Ovidiusztól (Kr.e. 43 – Kr.u. 18?) származó elnevezések, melyek az általa használt gemmasque novem kifejezésből erednek. A kifejezés arra utal, hogy Vulkán egyesülve saját aurájával (arany) létrehozza Ariadné Koronáját (Corona Borealis). Ezzel ellentétben Spence arra hivatkozik Polymetis című munkájában, hogy a név eredeti jelentését, a Bimbót kell használni, mely a virágkorona még ki nem nyílt bimbóira utal, ami egyébként összecseng az alakzat eredeti értelmezésével.

Alphecca a Corona Borealis legfényesebb csillagai között, középen helyezkedik el. A modern asztrológiában Margarits Coronae, a Korona Gyöngyeként említik, melyet gyakran Szent Margittal azonosítanak.

Spektruma a Secchi-hez hasonlóan szoláris típusú. A csillag nagyjából 20 mérföld/sec sebességgel távolodik Naprendszerünktől. Van egy 8. fényrendű távoli kísérőtársa. Június 28-án kulminál. A Földről április 12-től június 30-ig látható meteorzápor, a Coronids sugárzási pontját jelöli. /Star NamesTheir Lore and Meaning, Richard Hinckley Allen, 1889./

A Corona Borealis (Északi Korona) Csillagkép asztrológiai hatásai

Legenda: A Corona Borealis azt a fejdíszt ábrázolja, melyet Vénusz adott Ariadnénak Bacchusszal kötött házassága alkalmából (miután Thészeusz elhagyta őt).

Hatásai: Ptolemaiosz szerint a Vénuszhoz és a Merkúrhoz hasonlatos. Úgy tudták, hogy művészi képességeket, a virágok szeretetét, fáradékonyságot, csalódásokat hoz, de ugyanakkor vezető pozíciót is a szülöttnek. A Kabbalisták a héber Daleth betűvel és a Tarot IV. nagy arkánumával, az Uralkodóval azonosították. /Robson - 40. oldal/

A csillagkép kapcsolatban áll a levegővel, különösen az időjárással és annak a mezőgazdaságra gyakorolt hatásaival. Általában kedvező hatású csillagkép. Amikor Nap alatti pályán, de a Nap előtt vagy azzal egyidejűleg kel, a szülött kedvelni fogja az örömöket.  Ha a Nap előtt vagy azzal egyidejűleg nyugszik, akkor olyan hajlamot ígér az örömök élvezetére, mely betegséget, becstelenséget vagy bebörtönzést eredményezhet. /Fixed Stars and Judicial Astrology, George Noonan, 1990, p.10./

A Corona Borealis (Északi Korona) Csillagkép asztrológiai hatásai Manilius szerint:

„Az Alphecca, a Korona fénylő abroncsának,egyedüli domináns csillagaként változó fényerejű csillogásával, sziporkázó ragyogásával és lángoló fényével a homlok rész közepén emeli a csillagkép fényeit.” /Manilius: Astronomica, 1. század – 5. könyv, 29. oldal/

„Amikor megpillantod a felkelő Erigont, (Szűz Csillagkép) 5 fokkal a tengertől elfordulva, utána ott láthatod kiemelkedni a habokból annak fényes emlékét, mely valaha Ariadné koronája volt. Ez a készségek szelíd érvényesülésének kezdete, ím itt ragyognak egy szűz ajándékai. A Korona Gyermeke (szülötte) olyan kertet művel, melyben fénylő virágok bimbóznak. A föld szürke az olíva fáktól és zöld a fű színétől. Ibolyát, jácintot, liliomot, pipacsot ültet, melyek a fénylő Tyria színeivel vetekednek. (Tyre ősi föníciai város, a mitológia szerint Európa és Dido születési helye. A Tyriai bíbor különleges árnyaltú természetes festék volt, ami a ruha viselése és a napfény hatására, nem hogy kifakult volna, hanem egyre intenzívebb színű lett. Az ókori Európában olyan értékesnek tartották, hogy egy idő után státuszszimbólummá vált a viselete. Ezért vette fel jó pár uralkodó - különösen Bizáncban - a bíborban született előnevet.) És vérvörös szirmokkal nyíló rózsákat ültet, melyek kipettyezik a rétek természetes színeit. Különböző virágokat fon füzérbe, hogy megkoszorúzza a csillagképet, mely alatt született. A fejdísz, amit megformál hasonlatos Ariadné koronájához. Növényeket présel össze, és párlatot készít (parfüm), az arab és szíriai illatokat kedvelni majd, melyekből kenőcsöt készít. Az áradó illatkeverék vonzereje a keverésben és arányokban rejlik majd. Lelkét az elegancia, a divat, az élet élvezete, és a pillanat öröme hatja át. Az évek tapasztalata így írja le a szűz adottságait és a Korona virágait.” /Manilius: Astronomica, 1. század – 5. könyv, 321. oldal/

Az Alphacca asztrológiai hatásai

Ptolemaiosz szerint természete a Vénuszéhoz és a Merkúréhoz hasonlatos. Alvidas úgy véli, hogy inkább Marsikus és Merkúri jellegű. Becsületet, méltóságot és költői, művészi képességeket kölcsönöz szülöttének. /Robson - 131. oldal/

Az Alphecca a megfigyelések szerint becsületességgel, méltósággal és művészi érzékkel hatja át a szülöttet. Ugyanakkor mint minden Vénusz jellegű csillagnak, az Alpheccának is megvannak a kedvezőtlen hatásai. Középkori asztrológusok, akik az asztrológia elferdített tudományát erőltették, azt állították, hogy a felkelő Alphecca olyan életet jelez, melyet a gyönyörök hajszolása, a test díszítése, titkos szerelmi viszonyok, házasságtörés, biszexuális hajlamok jellemeznek (Firmicus Maternus). A lenyugvó Alphecca pedig mindezek megbánását ígéri. /George Noonan: Fixed Stars and Judicial Astrology - 1990, 10. oldal]

A Vénusz – Merkúri tulajdonságok miatt, ha az Alphecca kedvező pozícióban és az Aszcendensen áll, akkor az irodalom, a művészetek, a tudományok szeretetével és művészi tehetséggel valamint szakmai és kereskedelmi sikerekkel ajándékozza meg a szülöttet. Ha a Nappal vagy a Holddal áll együtt kedvező pozícióban, akkor a csillag becsületet és kedvező lehetőségeket ígér. A hagyomány szerint a „Halál Házának Urával” azonosították, és ha a Neptunusszal és a Marssal állt kapcsolatban, akkor fertőző betegségek és mérgezések veszélye áll fenn.  / Elsbeth Ebertin: Fixed Stars and Their Interpretation - 1928, 64. oldal, a Gemma név alatt]

 

 

Asztali nézet