Az Abu-Szimbel-i Nagy Templom egy barlangtemplom, ahol a hagyományos templomokkal ellentétben nincsen napfény, kivéve a szentélyt, de ott is csak meghatározott időben. A szentélyben ül a templom istenei – Ptah, Amon-Ré és Ré-Harahti – társaságában a fáraó, II. Ramszesz. Minden évben két napon (február és október 20-án) a hajnali nap 60 méter mélyen behatol a sziklába, 5 percig közvetlenül betűz a templomba és megvilágítja ezeket a szobrokat, kivéve Ptah szobrát. Az egyiptomiak számára Ptah a láthatatlan teremtő, akinek csak a teremtéseit láthatjuk, őt magát nem, vagyis ő még ilyenkor is rejtve marad az érzékek elől.
Február 20 és Október 20.
Miért is lehetett fontos az egyiptomiaknak a szokásos Szíriusz és Orion témák mellett?,
Ha valaki megnéz egy mai programot, akkor a Nap manapság február 20-án a Vízöntőben a Sadalmelik csillag környékén jár.
Ami azonban még fontos, hogy ilyenkor ugyanezen a meridiánon a Hattyú csillagkép három csillaga is "szóhoz jut", a Sadr, a Gienah, és a Deneb.
A Deneb óriáscsillag, ami jelentős szerepet játszott az ötezrek megvendégelésekor, amikor Krisztuson keresztül hatalmas kozmikus béke áramlott alá az emberekre. Frederik Chopen zenei tehetségéhez is nagyban hozzájárult ez a csillag.
A Sadr csillagot Abraham Lincolnnal hozzák összefüggésbe.
Akit érdekel a kérdés, Robert Powell Asztrológiai forradalom című könyvében bővebben olvashat a témáról, és nálam is a Hattyú csillagképnél.
A Nap ebben az időpontban jár az ég négy tartópillére közül a Fomalhaut csillagnál is. ( a másik 3: Aldebaran. Antares, Regulus)
Azaz az egyiptomi templom a Fomalhaut csillagra és a Hattyú csillagképre lehetett tájolva.
A másik nevezetes dátum, az október 20: Nos erről már van anyag a weboldalamon. A Spica-Arcturus csillagduó helye ez. Keresd a Szűznél és a Bootesnél (Ökörhajcsár) nálam.
„De eljön majd az idő, amikor úgy tűnik, hogy az egyiptomiak hiába tisztelték jámbor elmével és buzgó vallásossággal az isteneket: a tisztelet odalesz és hasztalanná válik. Az istenek elhagyják a földet és felmenekülnek a mennybe, és Egyiptom elhagyatottá lesz, istenek nélküli pusztasággá. Idegenek fognak Egyiptomba jönni, és uralkodni fognak Egyiptom felett, és ami a legfőbb, akadályozni fogják az egyiptomiakat, hogy Istent tiszteljék. És a legsúlyosabb büntetésnek is ki lesz téve az, akit rajtakapnak, hogy Istennek szolgál és tiszteli őt. Azon a napon az ország, amely istenfélőbb minden országnál, istentelenné válik. Nem lesz többé tele templomokkal, hanem tele lesz sírokkal. És nem lesz többé tele istenekkel, hanem holttestekkel.
Jaj, Egyiptom, Egyiptom! A te vallásaidból csak mesék fognak fennmaradni, és ezek is hihetetlennek fognak tűnni utódaidnak. Csak a kőbe bevésett szavak fognak fennmaradni, melyek jámbor tetteidről mesélnek...”
„Inkább a sötétséget fogják választani, mint a fényt, és inkább a halált fogják választani, mint az életet. Senki sem fog felnézni az égre. A jámbort bolondnak fogják tartani, s az istenteleneket dicsőíteni fogják mint bölcseket... Ami a lelket, a lélekre és a halhatatlanságra vonatkozó dolgokat illeti, ezeket nemcsak nevetségesnek fogják tartani, hanem a fennhéjázás jelének is.”
„Miért sírsz, ó Aszklépiosz?”
