A Pegazus csillagai: Alpheratz, vagy Sirrach, Algenib, Scheat, Markab, Salm, Matar, Sad el Nazi, Sad el Bari, Homam, Bahaim vagy Al Hawaim, Enif

 

 

 

Figyelemre méltó csillagok Pegasus:
Hosszúság	Név	Természet	Mag.	Pozíció	Lat.	December
Pis 23 29	Markab	Mars-Merkúr	2,6	Ló vállát	19N	15N
Pis 29 22	Scheat	Mars-Merkúr	2,6	Ló lábát	31N	28N
Ari 09 09	Algenib	Mars-Merkúr	2,9	Ló szárny	13N	15N

 

 ‘Az ógörög regék szárnyas paripája, a szárnyaló költői ihlet jelképe’.

 

Fixed stars in Pegasus
Star	1900	2000	R A	Decl 2000	Lat	Mag	Sp
Kerb tau (τ)	29PIS40	01ARI03	23h 20m 38.2s	+23° 44 25"	+25 34 08	4.65	A5
Algenib gamma (γ)	07ARI46	09ARI09	0h 13m 14.2s	+15° 11 1"	+12 35 54	2.87	B2
Enif epsilon (ε)	00PIS30	01PIS53	21h 44m 11.2s	+9° 52 30"	+22 06 09	2.54	K2
Biham theta (θ)	05PIS26	06PIS50	22h 10m 12s	+6° 11 52"	+16 20 38	3.70	A2
kappa (κ)	07PIS33	08PIS56	21h 44m 38.7s	+25° 38 42"	+36 38 26	4.27	F2
iota (ι)	13PIS02	14PIS25	22h 7m 0.7s	+25° 20 42"	+34 15 29	3.96	F3
Homam zeta (ζ)	14PIS45	16PIS09	22h 41m 27.7s	+10° 49 53"	+17 40 52	3.61	B8
pi (π)	17PIS59	19PIS22	22h 9m 59.2s	+33° 10 42"	+41 03 11	5.65	G6
lambda (λ)	21PIS41	23PIS04	22h 46m 31.9s	+23° 33 56"	+28 47 49	4.14	G6
Markab alpha (α)	22PIS06	23PIS29	23h 3m 46.5s	+28° 4 58"	+19 24 26	2.57	B9
Sadalbari mu (μ)	23PIS00	24PIS23	22h 50m 0.2s	+24° 36 6"	+29 23 19	3.67	G6
Matar eta (η)	24PIS20	25PIS43	22h 43m 0.1s	+30° 13 17"	+35 06 30	3.10	G2
Scheat beta (β)	27PIS59	29PIS22	23h 3m 46.5s	+28° 4 58"	+31 08 22	2.61	M2

 

 

ALGENIB

Fehér csillag a Pegazus szárnyának csúcsán.
Mars és Merkúr temészetű csilag.

 

A következő képen látható a Pegazus csillagkép nagy négyszöge...A négy csillag ami alkotja:

Az Alpheratz vagy Sirrach, ami az  Androméda fő csillaga is egyben, a Markab és a Scheat és az Algenib.

Pegasus csillagkép
Adatok
Latin név	Pegasus
Latin birtokos eset	Pegasi
Rövidítés	Peg
Rektaszcenzió	21h 5m – 0h 15m
Deklináció	+2° – +36°
Területe	1121 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés	7
Legfényesebb csillag	ε Pegasi (Enif)
fényessége	2,39m
Szomszédos csillagképek	Andromeda Gyík Hattyú Kis Róka Delfin Csikó Vízöntő Halak

 

Nevét Pégaszoszról kapta (görögül: forrásló), a görög mitológia mesés állatáról. Egy szárnyas ló, melyet Poszeidón a gorgók egyikével, Meduszával az Ókeanosz forrásainál nemzett.

Hésziodosz szerint nyomban születése után az Olümposzra röppent, ahol Zeusz számára a villámokat és mennyköveket szállítja. Későbbieknél Éósz lova, és mint ilyen, a csillagképek egyike. Bellerophontész Poszeidóntól ajándékba kapta és segítségével legyőzte Khimairát, nemkülönben az amazonokat is. A mondák szerint a Pégaszosz a múzsák lova is egyben, mivel a Helikont, mely a múzsák éneke felett érzett gyönyörűségtől az égbe akart emelkedni, patkója ütésével a földhöz szegezte, egyúttal pedig a Hippokrene forrást a földből kicsalta (ezt némelyek Troizénben keresték). Az újabb időkben Pegazus a költők lova, melyen ihletettségükben az ég felé emelkednek, modern mítosz, mely a Bellerophonról és Hippokrenéről szóló mondáknak összekeveréséből keletkezett.

Az arabok El Feres adam-nak, „nagy ló”-nak nevezték a csillagképet.

Pegasus különösen fényesebb csillagokból álló, nagy trapéz alakjáról könnyen felismerhető csillagkép, mely 3 másodrendű csillagon kívül 109, szabad szemmel látható csillagot tartalmaz.

A Pegazus (Pegasus) csillagkép

A görög mitológia szerinti történet:

Pégaszosz Poszeidón és Medusza fia, a szárnyas ló. A Gorgó Medusza egy gyönyörűséges Lybiai királylány volt, aki egy alkalommal együtt hált Poszeidónnal Athéné istennőnek felszentelt egyik templomában, mire az istennő úgy megharagudott, hogy a Gorgót rémséges szörnyeteggé változtatta. A fején haj gyanánt kígyók tekergőztek, óriási agyarai voltak és a nézése olyan volt, ha valaki a szemébe nézett kősziklává változott. Mikor Perszeusz hős levágta a Medusza szörnyfejét, a megcsonkított testből Pégaszosz ugrott elő. Pégaszosz születése után a Helikón hegyen élt. Később Athéné támogatásával Bellerophontész hős fogta be és segítségével megölte a rettenetes lűkiai Khimairát. A Hős elbizakodottságában fel akart repülni a ló hátán az Olümposzra, de Zeusz ezt látva, egy óriás bögölyt küldött Pégaszoszra, amitől a ló megvadulva levetette hátáról a hőst, aki visszaeset a földre. Pégaszosz tovább repült és eljutott az Olümposzra. Itt az istenek segítője volt és ő szállította Zeusz villámait, amiért Zeusz csillagképként felhelyezte az éjszakai égre.

Pégaszosz és a halott Medusza

 

A Pegazus (Pegasus) nagy négyszöge. A Pegazus nemcsak a legfényesebb csillagait tartalmazó négyszögbõl áll, hanem még jobbra is húzódik. A Pegazus négyszögének bal felsõ sarka az Androméda (Andromeda) csillagívéhez csatlakozik. Ez a csillaglánc kb. 15-20° magasan, az ÉK-i látóhatárral majdnem párhuzamosan húzódik. Ha ezt az ívet balra tovább meghosszabbítjuk, akkor a Perzeusz Algenib nevû, legfényesebb csillagára bukkanunk. a Pegazus-négyszög és a Cefeusz között a Gyík (Lacerta) néhány csillaga helyezkedik el.